.áetriuxa 18.0 (álom II.)

Ami a macskák álmát illeti, valószínűleg még ingoványosabb talajon mozgunk, mint amikor a macskák ébrenlétéről beszélünk: pedig az átlagos macska napi tizennyolc órát alszik, még a legóvatosabb szakértő szerint is.
Hogy ez mennyire alvás, mennyi a valóság belőle: filozófiai kérdés, amelybe most, macskák-nem-lévén, nem óhajtunk műkedvelőként belemélyedni.
Egyvalami tény: ahány macska, ahányszor felébred, először is kinyújtóztatja izmait, majd gyorsan élesre feni karmait az első útba eső bútordarabon vagy fán: mintegy jelezve, készen áll a harcra, ami az élet sajátja.
Hasonló életérzésről klinikai halálból visszatért emberek is mesélnek, de ez már az ő bajuk.
Hogy mit, azt nem tudjuk – de hogy álmodnak a macskák, az egészen biztos. Elég megnézni a rángó bajuszt, a kapálódzó lábakat, a csapkodó farkat, mindezt alfahullámú álom közben: a macskaálom tény, még akkor is, ha az az álom a mi álmuk valósága, de ebbe most ne menjünk bele, ehhez, mi, emberek, még keveset értünk.
Hogy a macskaálom teljesen más dimenzió, mint az emberé, az is bizonyítja, hogy az igazán mélyen és biztonságban alvó macskát nyugodtan oldalba lehet rúgni (finoman), fel lehet emelni mellső lábaitól, simogatni lehet, az ég egy világán semmiféle életjelet nem ad magáról. Kivéve…
Kivéve ha az alvó macska hátsó lábait fogjuk meg, ilyenkor valahol jelez a központi számítógép a macskaagynak, hogy ugrásra kész, katapultáló-lábait megfogták; és ha az alany ilyenkor nem ébred fel, és nem kap a gazda kezéhez, nos, ilyenkor az illető macska vagy holtrészeg, ami rájuk vagy nem jellemző, vagy teljesen emberiesült állat, ami ismét nem aberráció.
Ugyanez van a farokkal is, - amelynek funkcióját, mi ugyan nem értjük, de egy későbbbi fejezetben majd értekezünk róla -, amely aztán tényleg tabu, a legmélyebb macskaálomban is önálló életet él, és lefogása, simogatása felségsértésnek minősül.
Vannak, akik szerint a macskák hallása szelektív – ha ez igaz, ez különösképpen áll az álomra. A legtöbben kitűnően és nyálcsorgatóan tudnak aludni a legborzalmasabb tévézörej vagy techno-koncert közepén is: viszont semmilyen reakcióidő után lekapják a zümmögő szúnyogot, hogy aztán békésen durmoljanak tovább.
Valahogy elválasztják egymástól az életszerű és életszerűtlen zajokat: hogyan teszik, az titok.
Nem utolsósorban pedig: a macska álmot sugároz.
Ha egyszer ráfeküdt valakire, ember legyen a talpán, ha az félóra múlva még ébren van: ragályosabb, mint a pestis, vagy a pszichoanalitikus hipnotizáció: aludni kell, és kész, lehetőleg el nem fordulva álmunkban, fel ne ébredjen a rajtunk fekvő szörnyeteg.
Az csak természetes, hogy a macskák rendszerint a beteg testrészre, vagy a lelkibeteg emberre fekszenek rá. És gyógyító hatásuk is van. Nem valószínű, hogy emberbaráti természetük vezérelné erre: az isteneknek ilyesmire nincs fogékonyságuk, sokkal inkább a kalandvágy vezéreli őket, alkimisták szerint asztrális hajlamuk. De ez tény.
Feng-shui szakértők szerint nézd meg, az új házban először is, hová fekszik le a macska. És oda soha ne építs ágyat. Sötét hely az.
Persze, a macska majd úgyis ott alszik, ahol Te.