Apropó, tej. Macskakörökben féltve őrzött titok: a felnőtt, ivarérett, rendes macska nem szereti a tejet.
Ezt csak hadd higgyék róluk az emberek.
Normális macska a tejtől hasmenést kap, amúgy is fárasztó nyelvvel kanalazni, ételnek ital, italnak étel, egy szó mint száz: nem macska elé való.
A tejföl, az más. A túró is más. A sajt, az igen. A krémsajt különösen igen. Általában véve minden olyan származék, amelynek tejből való előállítása során az emberek verejtéket hullattak, jó, és fogyasztásra érdemes. A sima tej… kutyáknak való.
Ők szeretik is, de tényleg.
Ha létezne a világon elvetemült macskafilozófus, Platón, Descartes, Swedenborg-szerű lény, valószínűleg megállapítaná: az ismert világ legnagyobb konkurrens ragadozója, az ember, mégiscsak több haszonnal járt, mint kárral, és par excellence haszonállat, ugyanis semmilyen más faj nem volt képes heverőket, szőrös-bojtos kényelmes dolgokat készíteni, legfőképpen kulináris élvezeteket kitalálni a macskáknak, mint amilyen a whiskas, a kitekat, a gourmet, és ezerféle más dolog, amelyekről csupán felületes kétlábúak gondolják, hogy a nemzetes ragadozók nincsenek tisztában értékükkel és minőségükkel.
Igazi csemege minden macskának a zakuszka, de erről persze kevesen tudják, mi az. Erdélyi embereknél előfordul, ahogyan sok más is, amiért érdemes velük együtt lakni, de erről majd később.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése